A hobbi futók többsége futóélete során találkozik valamilyen sérüléssel. A kialakult, azaz nem valamilyen egyszeri esemény hatására létrejött sérülések okozzák a legtöbb problémát. A csonthártyagyulladás, térdfájdalom, piriformis-gyulladás gyakori vendég az amatőr futóknál.
Ezeket általában lokális túlterhelések okozzák, amik helytelen mozgásminták és izomdiszfunkciók következtében alakulnak ki. Sokszor pihentetés, a terhelés csökkentése után is visszatérnek, mert nem a kiváltó okok lettek megszüntetve. Az okoz sokszor nem ott kell keresni, ahol fáj, gyakran más területek izmai a felelősek a problémáért.
Megelőzés
A legjobb megelőzni ezeket a sérüléseket. Ezt észszerűen felépített edzésmunkával, a természetes mozgásminták javításával és megfelelő regenerációval tudjuk. A nyújtás, hengerezés hasznos, de ha rossz mozgásokkal folyamatosan túlterhelünk bizonyos részeket, akkor előbb-utóbb sérülés lesz.
Ezért még a fájdalom megjelenése előtt foglalkozni kell az alap mozgásminták és a futómozgás rendbetételével.
Kezelés
A legjobb a megelőzésre és a kezelésre is, ha szakemberhez fordulunk, aki szakszerűen tud segíteni.
De nem mindenki tudja, akarja ezt megtenni. Az egyéni módszerek korlátozottabbak és kevésbé specifikusak, de ha az alapokat javítjuk, akkor mindenképp lesz javulás.
A legfontosabb alap a talp boltozatainak állapota. A boltozatok kihatnak a testtartásra, a csípő állapotára a járásunkra és a futómozgásra is. Valójában a futómozgásban óriási szerepe van.
Az életmódi tényezők (rossz hétköznapi cipők, sok állás stb.) miatt kialakult boltozatsüllyedés, a talpi izmok elgyengülése jól kezelhető, általában teljesen helyreállítható. A túlpronáló, instabil boka leggyakoribb okozója a rossz boltozati állapot. A talp labdás lazítása, talpmasszázs, mezítlábas torna, mezítláb futás és a hétköznapi lábbeli egészségesebbre cserélése többnyire megoldja a problémát. Ha a boltozati struktúra rendben van, akkor a második a csípő. A csípő legmeghatározóbb a járásképünkben, a lábunk mozgásában. Ha kötött, beszűkült a mozgása, akkor a futómozgás során keletkező rotációt a térd és a boka fogja elvezetni. A boka ezt tudja kezelni, de a térd egy kétdimenziós mozgású ízület, azaz csak előre-hátra mozog természetesen. A folyamatos csavarodás káros számára. Ezért kell a csípőt aktív mobilizációs gyakorlatokkal, hengerezéssel, nyújtással lazítani, mobilizálni. Emellett a csípő- és farizmok erősítése is elengedhetetlen, hisz ha nem bírják a terhelés, akkor más, olyan izmok fogják átvenni azt, amiknek nem kellene.
És ha már ennyi szót esett a bokáról. A boka mobilitása is meghatározó a futás során, ezért fontos, hogy mozgékony, de erős legyen. Ahogy a csípőnél is, a boka esetében is a térd vezeti el a káros csavarodást, ha gyenge vagy túl merev. Ezért kell egészséges futóknak is gyakran végezni bokatornát, erősíteni a lábszár izmait. ( különösen a vádli mélyebb izmait)
A következő terület a törzs. A törzs izmai a légzéstől kezdve a tartáson át szinte minden területre hatást gyakorolnak. Egyszerű a képlet, ha a törzs gyenge, akkor a tartás is rossz, ha rossz a tartás, akkor a természetes mozgások és a légzés sem lesznek jók. Ha pedig ezek problémásak, akkor futni sem fogunk megfelelően és hatékonyan. A törzs edzése során fontos, hogy ne csak az egyenes hasizmot erősítsük. A derék körüli izmok és az oldalsó hasizmok is fontosak. A térddel ellentétben a törzs szereti a csavarodást, a rotációs gyakorlatok az egyik leghatékonyabbak. Nem csak erősítik az izmokat, de a stabilitását is fejlesztik. Heti 2-3 rövid erősítő edzés hosszútávon nagyon sok problémát tud megelőzni, és közvetett módon javítják a futóteljesítményt.
